2. A multimÉdia alkalmazÁs szÖveges rÉsze

2.1. A szöveges rész elkészítésének menete

A multimédia alkalmazás szöveges részének elkészítésekor nem kell másként eljárnunk, mint abban az esetben, amikor egy cikket, vagy könyvet kívánunk megalkotni. A feladat azok számára még könnyebb, akik jártasak valamilyen szöveg-, illetve kiadványszerkesztő program kezelésében. Az elektronikus formátum elkészítésének módszere nagyban függ attól, hogy az alkalmazásba építendő szövegrész milyen formában áll rendelkezésünkre:

- Ha olyan szöveget kívánunk az alkalmazásban felhasználni, ami teljesen új és nem áll rendelkezésünkre semmilyen nyomtatott vagy elektronikus formában, akkor azt egy sok kimeneti formátummal rendelkező szövegszerkesztő program segítségével egyszerűen begépeljük. Következő lépésben ellátjuk a megfelelő formai jegyekkel, stílust helyezünk a szövegre, majd átadjuk az alkalmazás részére. Egy közvetlenebb megoldás, amikor a multimédia mű szerkesztésekor az adott oldalakra gépeljük be a szövegrészt és ott formázzuk meg. Kétségtelen, hogy egy hosszabb szöveg megalkotása és elhelyezése az alkalmazásban több feladatot jelent, azonban így saját elképzeléseink szerint formázhatjuk a szöveget, ellenőrizhetjük annak tartalmát.

- Ha elektronikus változat nélküli, rövid nyomtatott szöveganyag áll rendelkezésünkre, a szöveg újbóli begépelését tudjuk elvégezni. Hosszabb szövegrészek esetén érdemesebb lapolvasó (scanner) használatát igénybe venni. Ehhez a művelethez szükségeltetik egy számítógép, egy lapolvasó, valamint a szöveg további szerkeszthetősége érdekében valamilyen szövegfelismerő program (OCR – Optical Character Recognition), ellenkező esetben a beolvasott lapot kizárólag mint képet tudjuk kezelni. A lapolvasó elkészíti a lap bittérképét, majd az OCR szoftver ebből a bittérképből állítja elő a betűket, majd a szöveget. Sérült, hiányos, szennyezett, a berendezésbe nem egyenesen helyezett lap esetén a szoftver nem képes a szöveget megfelelő formában előállítani, esetleg csak hiányosan. Szkenner használata esetén figyelembe kell vennünk az OCR szoftverek hiányosságait is. A szoftverek csak az általános betűtípusokat ismerik fel, ha a szövegben néhány speciális karakter, szimbólum szerepel, azokat nem tudja értelmezni. Bizonyos szövegfelismerő szoftverek jellemzője, hogy a nyomtatásban szereplő döntött betűket ugyan felismerik és értelmezik, de megjeleníteni már csak normál betűtípusként képesek.

- A már elektronikusan rendelkezésünkre álló szöveges állományokat át kell konvertálnunk a multimédia alkalmazás által használható formátumra. A művelet nem bonyolult, hiszen a megjelenő kiadványok legtöbbjét a ma használatos szövegszerkesztő, illetve kiadványszerkesztő programok segítségével készítik, ezek a programok pedig lehetőséget biztosítanak különböző állományok közötti konverzióra. Állományunkat legcélszerűbb Rich Text (.rtf), vagy ASCII (.txt) formátumba konvertálni, begépelés esetén ilyen kiterjesztéssel elmenteni a háttértárolóra.Tudnunk kell, hogy az ASCII formátum elhagyja a szöveg összes formátum bejegyzését, csak a sortörés és a tabulátor bejegyzések maradnak meg. Rich Text formátumnál mind a szövegelemek, mind a bekezdések formátum-bejegyzései megmaradnak. (Valentinyi, 36. old.)

A felhasználásra kerülő szöveg forrásainak kiválasztásakor, szerkesztésekor törekedjünk a tömör és lényegre törő fogalmazásra, hiszen nem célunk, hogy az alkalmazás többi fontos elemét háttérbe szorítsuk. A szöveg képernyőn történő megjelenítésekor ne lépjük túl az ablak méretének 25 %-át. (Bizonyos multimédia művek – lexikális, enciklopédikus kiadványok – esetében viszont a leghatékonyabban a részletes szöveges leírásokkal tudunk széleskörűen tájékoztatni). Az alkalmazáson belüli szövegterület elhelyezésekor vegyük figyelembe, hogy a képernyőn megjelenő szöveg olvasása nehezebb, mint a nyomtatott szövegé.

A közlésre szánt szöveget tagoljuk, tegyük jól átláthatóvá, a felhasználó számára megkönnyítjük a lokalizálást és megértését, ha a szöveg területét grafikusan kiemeljük. Alkalmazásunk megtervezése során nyilvánvalóvá fog válni, hogy célravezetőbb egy olyan szerkezet felépítése, amely lehetővé teszi a különböző elemek képernyőről képernyőre történő újrafelhasználását, ezért a képernyőnek mindig ugyanazt a területét tartsuk fenn a szöveg megjelenítéséhez. A szövegtesten belül kerülendők a rövidítések, betűszavak, lehetőség szerint az elválasztás jelek.

Ajánlott linkek:

- Szuhaj Mihály „Optikai karakterfelismerés”-ről készült írása

- A Prohardver.hu „Lapolvasók tesztje” című cikksorozata

Szövegszerkesztő programok:

- Microsoft Office XP

- Corel WordPerfect Office

- OpenOffice - letölthető ingyenes magyar nyelvű irodai programcsomag

- AbiWord v2.4.2 - letölhető ingyenes, magyar nyelvű kezelőfelülettel rendelkező szövegszerkesztő

- PDF2 Word PDF2RTF v1.2 - PDF állományok átalakítása Word formátumra (letölthető shareware verziójú program)

- RoboPDF v2.0 - letölthető shareware PDF-szerkesztő program

2.2. Betűtípus, színek, stílusok

A szöveges rész elemeit figyelemfelkeltés céljából elláthatjuk különböző kiemelésekkel, ez segíti a felhasználót a fontosabb információk felismerésében. Figyelemfelkeltő eszközök a szín- és méretkülönbségek, a szöveg körüli keret, a betűtípusváltás, az aláhúzás. Az alkalmazás külső megjelenésének szempontjából fontos egy olyan szövegstílus kiválasztása, amely jól hat a képernyőn. Az olvasás sebessége erősen függ a használt karakterek típusától. A talpatlan betűtípusok (Arial) jól használhatóak címeknél, címsoroknál, míg a serif talpas típusok (Courier New, Times New Roman) a szövegtörzs számára alkalmasak. A félkövér vagy kövér betűtípus növeli az információ megértését. A dőlt betűstílus nyomtatásban kitűnően olvasható, képernyőn viszont nem. Alkalmazhatunk eltérő szövegnagyságot a szövegblokkon belül, de ügyelnünk kell arra, hogy karaktereink megjelenése eltérhet különböző képernyő-felbontások alkalmazásakor. A betűtípus megváltoztatása a figyelemfelkeltés szolgálja, de egyidejűleg ne használjunk két-három betűtípusnál többet, különben értelmezhetetlenné válik az oldalon megjelenő szöveg.

A megjelenített szöveg színének kiválasztásakor ügyelnünk kell a háttér színére. Egyes színpárok alkalmazásakor szövegünk olvashatatlanná válik.

Ha bizonyos szövegelemeket alkalmazásunk oldalai közötti navigációs eszközként kívánunk használni, egyértelműen jelezzük ezt a szerepét (eltérő betűszín, betűméret, betűtípus).

2.3. Hipertext - Hipermédia

Alkalmazásunkban előfordulhat olyan információ, melynek tökéletes megértéséhez a magyarázatokra van szüksége a felhasználónak. Megoldást jelenthetne e problémára, hogy a szövegünkben részletesen kifejtenénk minden szükséges információt, viszont ebben a megnövekedett magyarázó részben is előfordulhatnak újabb kiegészítésre szoruló elemek. Az így kezelhetetlenné vált helyzet elkerülése érdekében kell a hipertext rendszert alkalmaznunk. A hipertextet - mint minden természetes szöveget - lehet írni, olvasni, szerkeszteni, a különbség csak annyi a normál lineáris szöveghez képest, hogy az egyes szavak összekötőként (link) szolgálnak egy másik információegységhez, amely az előző információval logikailag kapcsolódva további információkat jelenít meg. Másnéven az adott szövegelem a magyarázó szövegrész helyett annak „elérési címét” tartalmazza, így létrehozván egy komplex struktúrát. Természetesen az említett logikai kapcsolatok egymásba ágyazódhatnak, így egy nemlineáris információláncot kapunk. A hipertextet olvasó dönt az olvasás útvonaláról, nincs konkrét olvasási sorrend. A hipertext struktúrája csomópontokból (ezek az információegységek), valamint élekből (az információegységek közötti kapcsolatok) épül fel. A hivatakozás (link) nem más, mint egy irányított, a kapcsolatra vonatkozó információtartalommal rendelkező él. (Steinmetz [1995] 270. old.)

A hipertext lényegéhez hasonlóan a hipermédia is az olvasott szöveg megértését szolgáló magyarázatok könnyű elérésére szolgáltatott, de itt a szövegegységek mellé más típusú információegységek is társulnak (kép, hang, mozgókép), tehát információk nemlineáris kapcsolata, melyek legalább egy folytonos és egy diszkrét médimon állnak rendelkezésre.

Ajánlott linkek:

- Józsa Péter: Irodalom a digitális közegben v1.0.

- Szűts Zoltán: A hypertext

- Boda István Károly – Porkoláb Judit: A hipertext alkalmazása a szövegek értelmezésében - a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapjáról Word és PDF formátumban letölthető könyv

- Netorika - Az Erdélyi Terasz rovata a hipertextről

- Dr. Vass László: A hipermédium néhány retorikai szabályszerűsége