7. Egy multimédia szoftver termék létrehozása

A multimédia prezentáció elkészítésének fázisai:

1. A célok definiálása

2. Tervezés, szinopszis készítés

3. Az alkalmazás elkészítése

4. Tesztelés

5. Terjesztés

7.1. Célok definiálása

A multimédiás termék céljának és felhasználói körének meghatározása. A cél lehet szórakoztatás, oktatás, egy adott esemény bemutatása, magyarázata. Már ebben a munkafolyamatban figyelembe kell venni a felhasználni kívánt elemeket, azok mennyiségét és a közölni kívánt információval történő teljes összhangjukat.

7.2. Tervezés

Az alkalmazás fejlesztésének legfontosabb lépése egy részletes, minden munkafolyamatra kiterjedő tervezet, szinopszis készítése, mely az alábbi elemeket tartalmazza (Máté, 25. old.):

- a témaválasztás oka, az alkalmazás célja

- a célközönség megnevezése

- az alkalmazási környezet meghatározása (a felhasználó milyen körülmények között fogja használni a terméket)

- az alkalmazás költségtervezete

- az alkalmazás elkészítésének ideje

- erőforrások (humánerőforrás) megnevezése

- az alkalmazás elkészítéséhez szükséges számítástechnikai eszközök felsorolása

- forrásanyagok megnevezése (vázolt felsorolás a felhasználni kívánt anyagokról)

- az alkalmazás szerkezete, bejárási fa (az alkalmazás felépítésének bemutatása, navigációs térkép, képernyőtervek, továbblépési lehetőségek)

- hardver és szoftverkövetelmények megadása (minimum és optimális igények)

- tervezett terjesztési eszközök

7.3. Az alkalmazás elkészítése

Anyaggyűjtés

Lehetőség szerint minél több saját forrásból származó anyag kerüljön a multimédia alkalmazásba, így munkánk költségkímélőbb, valamint elkerülhetőek a szerzői jogi problémák. Bizonyos alkotóelemek felhasználása esetén licencdíjat kell fizetni, vagy meg kell azt vásárolni. Érdemes figyelembe venni, hogy a multimédia szerzői rendszerek tartalmaznak számos építőelemet, melyek szabadon beilleszthetőek az alkalmazásba. Ebben a munkafázisban történik a szövegek, grafikák, mozgóképek digitalizálása.

A nyersanyagok feldolgozása

Az előző munkafolyamat során összegyűjtött anyagainkat úgy alakítjuk át, hogy a multimédia alkalmazás részére átadható legyen. Ez a fázis a prezentációs elemek editoraival történő munkavégzés.

A formai és tartalmi elemek megvalósítása

A korábban elkészített szinopszis alapján, multimédia fejlesztői környezet segítségével elkészítjük az alkalmazást.

A fejlesztői környezet egy olyan rendszer, amely megvalósítja a multimédiaelemek (szöveg, kép, hang, animáció, videó) és a felhasználó párbeszédes kapcsolatát, a multimédiaelemeket futás közben és valós időben módosítja. A fejlesztői környezet célja, a multimédia szerzői mű létrehozása és működtetése.

A multimédia szerkesztő programok fő típusai az alkalmazás megjelenítésének szempontjából:

- a szerzői rendszer egyéni fájlformátumú anyagát valamilyen lejátszó program segítségével jeleníti meg

- a szerzői rendszer egy futtatható (.exe) állományként valósítja meg a multimédia alkalmazást.

Szerzői rendszerek típusai:

- Lap alapú szerkesztő programok: A multimédia elemek egymáshoz kapcsolódása egy könyv lapjainak megjelenéséhez hasonlítható, az egyes „oldalak” között a szerző által definiált kapcsolatok felhasználásával lehet mozogni.

Lap alapú szerkesztő programok: Asymetrix Toolbook, Plus, Windowcraft

- Ikon alapú szerkesztő programok: Az alapelemek különböző funkciókat ellátó ikonok formájában található a programon belül, mely ikonok segítségével a szerző az előre megtervezett sorrendnek megfelelően elhelyezve egy folyamatábrát épít fel.

Ikon alapú szerkesztő programok: IconAuthor, Macromedia Authorware

- Idő alapú szerkesztő programok: A program alapeleme az időfüggés. A multimédia elemek egy forgatókönyv, vagy  eseményorientált programozás (LINGO programnyelv) segítségével megalkotott idővonalon helyezkednek el, kerülnek lejátszásra.

Idő alapú szerkesztői programok: Action!, Animation Works Interactive, Macromedia Director, MediaBlitz! (Prajczer)

A szerzői rendszerek alapvetően két részből állnak:

- konstrukciós rész: feladata az alkalmazás elkészítése

- lejátszó-értelmező rész: az alkalmazás értelmezése és lejátszása egy adott gép operációs rendszerének megfelelően.

A szerzői rendszerektől függetlenül létrejött külső médiafájlok kapcsolódása a szerzői műhöz:

- link: a szerzői műben egy referencia mutat a külső fájlra

- import: az adott fájl beágyazódik az alkalmazásba

A multimédia fejlesztő környezet elemei:

- Menük (statikus-környezetfüggetlen, dinamikus, grafikus)

- Gombok (navigációs szerep) nyomógombok, rádiógomb (checkbox)

- Szövegbírások (mezők és párbeszéddobozok, kombinált dobozok)

- Hipertext

A fejlesztői programok további tulajdonsága, hogy szinte mindegyik rendelkezik valamilyen szinten médiumszerkesztő (képszerkesztő, szövegszerkesztő, hangszerkesztő) modullal.

A képernyőkép kialakítása

Legfontosabb szempontok a képernyőkép kialakításánál: áttekinthetőség, érthetőség, egyszerűség. A képernyőkép háttérből és előtérből áll, az egyszer kialakított háttér módosítható. A háttér a képernyő legfontosabb eleme, előkészíti a várható információt, tehát nagyon fontos a megfelelő hatás kialakítása. Az egymást követő képernyőképek folytonosan vezessék a felhasználót az egymáshoz kapcsolódó gondolatok között. Egy adott képernyőoldalon ne használjunk túl sok színt, kerüljük a telített színek használatát. A képernyőoldalon csak jó minőségű fényképeket szabad felhasználni. Az alkalmazás képernyőoldalainak váltásánál átúsztatásokat alkalmazhatunk, figyelemmel arra, hogy a felhasználónak elég ideje legyen a szövegek elolvasására. Az átúsztatások a figyelemfelkeltés eszközei, a haladás érzetét keltik, de egy oldalon belül kerüljük a több effektus használatát. A képernyőképen megjelenő hang és képi elemek minden esetben szinkronban legyenek.

7.4. Az elkészült termék tesztelése

Az alkalmazás elkészítésével egy prototípust kapunk, ezt a terméket a terjesztési előkészületeket megelőzően ellenőrizni, tesztelni kell. A tesztelés során kerül vizsgálat alá a szöveges rész tartalma (helyesírás, nyelvtani problémák kiküszöbölése), a navigációban résztvevő elemek működése, valamint az alkalmazás specifikációnak történő megfelelése. A felszínre került hibák kijavításra kerülnek, a szükséges módosításokat végrehajtják, majd a termék újbóli tesztelési folyamaton megy keresztül. A vizsgálat arra is kiterjed, hogy az alkalmazás megfelelően működik-e a különböző hardverkonfigurációkon. Ha az alkalmazás nem módosítható a konfigurációs elemeknek megfelelően, a termék dokumentációjában leírásra kerülnek az ajánlott és optimális hardver összetevők. (Tóth [1997] 128. old.)

Ajánlott link:

- Multimédiás oktatóanyagok értékelése

7.5. Terjesztés

Az elkészült alkalmazás egy CD-R lemezre, az úgynevezett mesterlemezre kerül, mely az alkalmazás összes állományát tartalmazza a megfelelő könyvtárszerkezetben. A sokszorosító műhelyben készítik el a mesterlemez felhasználásával a terjesztésre szánt CD-ROM lemezeket.

Az optikai tárolók gyártástechnológiájának lépései:

Premastering (Előkészítés)

Ebben a munkafázisban a tárolandó információt a lemez típusának megfelelően alakítják ki. Előállítják a digitális információt, azt elemzik, esetlegesen hibajavításokat végeznek. A kapott információt előbb lemezformátumnak megfelelő adathordozóra írják, majd tesztelik.

Mastering (Mesterlemez készítés)

Az a folyamat, melyben a pre-master CD-n lévő anyag sokszorosításához szükséges nyomólemez (stamper) elkészül. Az adatokat digitális jellel vezérelt lézerrel átírják egy fényérzékeny réteggel ellátott üveglemezre (glass-master). Ebbe a fényérzékeny rétegbe kerülnek beégetésre az eredeti lemezen található adatok, a vevő és a gyártó neve, a tételszám. A lemezre az adatok spirál alakban kerülnek fel a belső gyűrűtől kifelé haladva.

Electroforming (Galvanizálás)

A lézerfénnyel megvilágított helyekről eltávolítják a fotolakk-réteget, így jön létre a bemélyedésekből (pitekből) álló struktúra. Ezt követően a mesterlemezre néhány mikronnyi ezüstréteget gőzölnek. Az így előkészített lemez még nem alkalmas a magas hőmérsékleten végzett fröccsöntésnek, ezért a lemez a galvanizálóba kerül, ahol a lemez ezüstözött adat-oldalára egy rendkívül kemény és ellenálló nikkel-réteg kerül. A mastert és a nikkel lemezt szétválasztják, ez utóbbiból – a megfelelő ellenőrzéseket követően – lesz a nyomólemez (stamper). Ha a gyártási folyamat több gépen egyszerre történik, az első pozitív nyomólemezről elkészül egy negatív, erről készülnek a további pozitív stamperek.

CD préselés

A fröccsöntő gép 300 °C-os polykarbonátból fröccsönti az ekkor még átlátszó lemezt, amely az adatokat már tartalmazza. A fröccsöntőből a lemez a fémezőbe kerül, ahol vékony alumínium réteget gőzölögtetnek rá. A fizikai hatások ellen védelemként az alumínium rétegre egy védőlakk réteg kerül, mely réteget UV fény alatt szárítják.

DVD lemezek gyártásánál két vékony lemez kerül összeragasztásra úgy, hogy azok ugyanazon oldalról legyenek olvashatóak. Az eljárást a fényvisszaverő és félig-fényáteresztő rétegek használatával oldják meg.

Csomagolás

Az elkészült lemezeket gépi vagy kézi úton csomagolják. A CD tok elő- és hátlapjának behelyezését, a tálca bepattintását, celofánozást, fóliázást munkafolyamata modern gépsorokon történik. A betétlapok és matricák elhelyezését, valamint a rendhagyó csomagolást igénylő anyagokat változatosságuk miatt kézi csomagolással végezik.

Ajánlott link:

- Hogyan készül a Compact Disc?